Rólunk Fotógaléria
Főut 127. szám
Parajd, Hargita megye
E-mail: info[arond]andrei-denis.ro
Andrei éi Denis logo
Árak Látnivalók Infó
Tel: +4 0266-240.404
Mobil: +4 0745-627.496
+4 0723-534.008
Română Magyar
Paulownia photo
Paulownia photo
Paulownia photo
Paulownia photo

Online foglalás

Az Ön neve:
Érkezés: 
Távozás: 
Telefonszám:   E-mail cím:
Szobák száma: 
Személyek száma: 
Egyéb megjegyzés:
Ellenőrző kód
A foglalás csak írásbeli
visszaigazolásunkkal érvényes!

Látnivalók

Parajdi Sószoros

A Parajdról egyórás sétával elérhető szoros környékén egyedülálló látványt nyújtanak a hófehér sósziklák valamint a kisebb-nagyobb sóbarlangok. A sósziklák aljából keskeny erek csordogálnak, ezek tömény sósforrások, amelyek csapadékvízből táplálkoznak. Mivel a kősó a mészkőnél sokkal oldékonyabb, a karsztjelenségek itt jobban megfigyelhetőek, de a felszíni formák rövid életűek, állandóan pusztulnak, viszont helyükbe újak kerülnek.

A szoros környékén jellegzetes a vörös sóvirág (Salicornea herbacea) amely a só felszínközeli sőt felszíni jelenlétét mutatja.

A sóbánya

Tudnunk kell, hogy a parajdi sótelep Európa egyik legnagyobb sótartaléka, a sótömzs maga 1,2 km x 1,4 km átmérőjű, enyhén ellipszis alakú és 2700 m mélyen gyökerezik. Több száz évnyi kibányászható sót rejt magában, ezzel Erdély gazdagságának egyik legjelentősebb és szinte feneketlen kincsesládája.

Parajd

Parajd a Székely-Sóvidék természetes központja, a Kárpát-medence egyik legfontosabb sóbányahelye. Parajd sóhegye a vidék lakosságának "kenyere". A falu fejlődése a sóaknákhoz kötődik, s ma is igaz a mondás: "a sóvidéki ember sóból teremti meg jövőjét". Felsősófalvától mintegy 3 km-re fekvő település, községközpont, amely nemcsak a melegvizes sós fürdőjéről, hanem a sóbányájában folyó asztmás kezeléséről vált messze földön ismertté.

A sósziklák, a sós források szemet-lelket gyönyörködtető természeti ritkaságként kísérik a Korond vize sószorosát és a sógödröket. Parajd látnivalóinak zöme a sóval kapcsolatos.

Szováta

A Székely-Sóvidék központja, európai hírű üdülőváros, közigazgatásilag Maros megyéhez tartozik. A környéken már a rómaiak is bányásztak sót, majd a középkorban is folytatódott a kitermelés. A régi mélyedéseket idővel csapadék és folyóvíz töltötte ki, így keletkeztek az első sóstavak. A ismertségét a sókarszton létrejött heliotermikus Medve-tónak (románul Lacul Ursu) köszönheti, amely 1875-ben keletkezett, s a világ legnagyobb heliotermikus tava.

A város sóstavairól és sószikláiról nevezetes. Legnagyobb tava a Medve-tó. A Medve-tó nevét kiterített medvéhez hasonló alakjáról kapta és 1870 és 1880 körül alakult ki. Benne 66 000 tonnára becsült oldott sómennyiség van, a felszíntől lefelé hőmérséklete növekszik, melyet a nap melege és a lejjebb koncentrálódó só okoz.

További tavai a sósvizű Mogyorósi-tó, Rigó-tó, Fekete-tó, Vörös-tó és Zöld-tó, továbbá az édesvizű Piroska-tó és Kígyós-tó. A sósvizű tavak esetében a víz sótartalma magas, így a fürdőző könnyebben fennmarad a víz felszínén.


Korond

A Sóvidék legnevezetesebb települése, iparművészeti, idegenforgalmi és művelődési központja. Az életképes nagyközség lakóira jellemző a sokféle foglalatosság: a hagyományos fazekasság, a famegmunkálás, a taplókészítés és a kereskedelem (régen szekérrel, ma autóval).

A fazekasság létalapját a falu nyugati határán, a Szakadát-patak bal partján előforduló szürke pala (agyag) képezi. Volt aragonitbányája (ma természetvédelmi terület) és híres borvízfürdője (ma az árcsói kerámiavásár színhelye).

RólunkFotógalériaLátnivalókÁrakKapcsolatOldaltérkép
Zone Advertising logo  
Készítette a ColorWeb logo